mediainfo - Médiások médiája
hírek | interjúk | jegyzet | tanulmányok | terminológia | karrier | képtár | videótár
Televízió Sajtó Outdoor/indoor Interaktív- és mobilmédia Mozi Rádió Média Hirdető Gazdaság Egyéb Ügynökség Integrált marketingkommunikáció Kutatás Médiastílus News in English
Erős Attila (Fotó: Köő Adrienn)
Erős Attila
Fastbridge
ügyvezető igazgató


szakmai partnereink:























kommunikációs partnereink:
newsAgent hírfigyelő rendszer
Reklamporta.hu
Observer.hu
SzP.hu
mti.hu
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés
Vírustoplista és a zsarolóvírusok
2017-11-06 16:57 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]

Az ESET minden hónapban összeállítja a világszerte terjedő számítógépes vírusok toplistáját, amelyből megtudhatjuk, hogy aktuálisan milyen kártevők veszélyeztetik leginkább a felhasználók számítógépeit.

2017 szeptemberében a toplistát ezúttal is a JS/Adware.AztecMedia adware vezeti, amely kártevőt a kéretlen hirdetések megjelenítésére terveztek. Az összefoglaló riportban a zsarolóvírusokról adnak a biztonsági szakemberek egy rövid összefoglalót.

A toplista második helyén szerepel a JS/Chromex.Submelius program, ez egy olyan trójai, amely észrevétlenül rosszindulatú szoftverekkel ellátott weboldalakra irányítja át a gyanútlan felhasználó böngészőjét. Az átirányításért felelős rosszindulatú program kódja jellemzően észrevétlenül beágyazódik az adott HTML oldalakba, trójaiként pedig hamis Chrome böngésző kiegészítőként is találkozhatunk vele. A toplista e havi érdekessége a hetedik helyen található SBM/Exploit.DoublePulsar exploit. Az SBM/Exploit.DoublePulsar néven észlelhető kártékony kód képes megfertőzni azokat a sérülékeny rendszereket, amelyek a CVE-2017-0145 sebezhetőség elleni javítófoltot még nem futtatták le. Ez az a bizonyos sérülékenység, amelyet az NSA-től loptak el, és a későbbi tömeges WannaCryptor, illetve WannaCry zsarolóvírusos fertőzésekért felelős.

Kilencedik pozícióban találjuk a LNK/Agent.CX trójait ebben a hónapban. Az LNK/Agent.CX trójai egy olyan kártékony link hivatkozás, amely különféle rosszindulatú parancsokat fűz össze és futtat le. A keletkezett .lnk kiterjesztésű "%drive_name% (%drive_size%GB).lnk" elnevezésű fájlokkal igyekszik megtéveszteni a felhasználókat, akik cserélhető meghajtó tartalomként jóhiszeműen rákattintanak a valójában kártékony hivatkozásra. A hatékony védekezéshez a naprakész vírusirtó mellett javasolt a Windows alatt az "Ismert fájltípusok elrejtése" beállítási lehetőséget is kikapcsolni.
Végül továbbra is tizedik helyezett a Win32/Bundpil féreg. Ez a károkozó hordozható külső adathordozókon terjed. Futása során különféle átmeneti állományokat hoz létre a megfertőzött számítógépen, majd egy láthatatlan kártékony munkafolyamatot is elindít. Valódi károkozásra is képes, a meghajtóinkról az *.exe, *.vbs, *.pif, *.cmd kiterjesztésű és a Backup állományokat törölheti, amivel jól kezére játszik a zsarolóvírusoknak. Ezenkívül egy külső URL címről megkísérel további kártékony komponenseket is letölteni a HTTP protokoll segítségével, majd ezeket lefuttatja.

Az ESET Radar Report e havi kiadása ezúttal ismét a ransomware kérdéssel foglalkozik. Az összefoglalóból kiderül többek közt, hogy sok esetben WordPress sebezhetőségek segítségével terítik a zsarolóvírusokat, mivel a felhasználók általában ritkán, vagy sosem frissítik ezeket a rendszereket. Szó esik benne továbbá a Cerber kártevőről is, amelynek aktuális verzióját elemezve azt figyelték meg, hogy ha a könyvtárainkban egy hibás, valójában nem JPG képállományt átnevezzük JPG képfájlnak, akkor a mostani vírusváltozat ezt megtalálva nem titkosít el egyetlen képállományt sem. Elég gyenge módszer ez a védekezéshez, ráadásul csak egy bizonyos ransomware változatnál válik be, így sokkal inkább a naprakész internet biztonsági megoldás, a napi szintű patch menedzsment, valamint a rendszeres külső adathordozóra való mentés javasolható a megelőzéshez. Végül a két korábbi, hibásan megírt zsarolóprogram, a PowerWorm és RANSOM_CRYPTEAR.B mellé egy újabb rosszul működő ransomware példát említenek. A BTCware/Nuclear egy új variánsa ugyanis szintén olyan hibát tartalmaz, ami miatt az esetleg mégis fizetőknek esélye sincs visszanyerni az adatait, jelen esetben ugyanis minden 10 Mb méret feletti állománynál nem működik a helyreállító kulcs. Ez pedig egy újabb érv amellett, hogy nem érdemes váltságdíjat fizetni, mert az semmilyen garanciát nem jelent.



Kapcsolódó cikkek:

További hírek:


Értékesítése/forgalma hány százalákát várja online/digitális csatornákból 2017-ben?

0-10%

11-20%

21-30%

31-40%

41-50%

51-60%

61-70%

71-80%

81-90%

91-100%

Hír küldése
Küldjön nekünk Ön is híreket! Kattintson a fenti linkre!