mediainfo - Médiások médiája
hírek | interjúk | jegyzet | tanulmányok | terminológia | karrier | képtár | videótár
Televízió Sajtó Outdoor/indoor Interaktív- és mobilmédia Mozi Rádió Média Hirdető Gazdaság Egyéb Ügynökség Integrált marketingkommunikáció Kutatás Médiastílus News in English
Vörös Csilla
Vörös Csilla
Nielsen Közönségmérés Kft.
ügyvezető igazgató


szakmai partnereink:























kommunikációs partnereink:
newsAgent hírfigyelő rendszer
Reklamporta.hu
Observer.hu
SzP.hu
mti.hu
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés
E-kereskedelem: virtuális tér - valódi üzlet
2014-01-24 19:36 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]

Ha a digitális gazdaság külön ágazat lenne, a fejlett országok GDP-jében nagyobb lenne a súlya, mint a mezőgazdaságnak vagy a bányászatnak - írja Dr. Eszes István, a BGF Külkereskedelmi Karának főiskolai tanára.


Az utóbbi néhány évtizedben egyre komolyabb gondot jelent, hogy az értékesítés hagyományos útjai bedugultak, egyre nehezebb egy új résztvevő számára a piaci csatornákba való bejutás. Napjaink kereskedelmében ezért egyre fontosabb szerepet kapnak az új, alternatív értékesítési formák (csomagküldő, direktértékesítés, telefon), s különösen az internet.

Az e-kereskedelem térnyerését a hétköznapi életben a műszaki és a közgazdasági élet képviselői egyaránt nagy elvárásokkal fogadták. A műszaki szakemberek azt ünnepelték, hogy az internettel egy olyan rendszer jött létre, mely nem egy ország vagy szervezet birtokában van, nincs központi irányítása, mindenki számára szabad és elérhető. Hittek abban, hogy az internet és az internet infrastruktúráján kialakuló e-kereskedelem megmarad önirányító és önszervező környezetként.

Közgazdasági értelmezésben pedig az e-kereskedelem közelítette meg legjobban a tökéletes versenypiac fogalmát. Itt az ár, a költségek és az információk egyenletesen oszlanak el, a szállítók közel végtelen halmaza versenyez egymással, a vevők rendelkeznek a vásárlási döntéshez szükséges információval.

Az elmúlt évtizedekben az internet fejlődése gyakorlatilag töretlen volt. Ma (2013. október) a világon 2,5 milliárd ember használja, ez közel 40%-os elterjedési rátának felel meg. Gazdasági súlyát jól jellemzi a McKinsey Global Institute 2011 májusában publikált - az e-G8 párizsi csúcstalálkozójára időzített - tanulmánya . 2004 és 2005 között a vizsgált 13 országban a GDP növekedésének 21%-a az internetre vezethető vissza. Ez az érték Svédország esetében 33%, Németországban pedig 24%-ot ért el. Ha a digitális gazdaságot különálló ágazatnak tekintenénk, a fejlett országok GDP-jében nagyobb lenne a súlya, mint a mezőgazdaságnak vagy a bányászatnak.

A cikk eredetileg interaktív magazinunk, az @M egy korábbi számában jelent meg. Ide kattintva elolvashatja a lap és a jegyzet egészét.



Amíg az utóbbi 5 évben a világot sújtó recesszió a klasszikus kereskedelmi forgalom csökkenését vagy stagnálását hozta, az elektronikus kereskedelem ezekben a gyászos években sem torpant meg, sőt két számjegyű növekedési rátát produkált.

Az érdemi magyar e-kereskedelem az ezredforduló után indult fejlődésnek. A 2001-es 1 milliárd éves forgalomról 2012-re 177 milliárd Ft-os kiskereskedelmi forgalmat értek el a magyarországi webáruházak az eNet adatai szerint, ez a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,7%-ának felel meg. A növekedés változatlanul erőteljes, az idei év e-értékesítése várhatóan meghaladja a 200 milliárd Ft-os forgalmat. Megközelítőleg 5-6000 magyar nyelvű webáruház érhető el, amelyből Magyarországon bejegyzett cégek száma 4100. Az elmúlt egy évben interneten vásárlók száma meghaladta a felnőtt lakosság közel 1/5-ét. Az internes vásárlók férfi/nő aránya 2013-ban elérte az 50-50%-ot, és a hölgyek internetes vásárlási hajlandósága évről-évre jobban nő, mint a férfiaké.

Problémák

Ha az elektronikus kereskedelem gyenge pontjait vizsgáljuk, a legszembetűnőbb az ún. "immateriális komplexus" problematikája. A hagyományos kereskedelemtől eltérően a webáruházakban lényegében megfoghatatlan formában találkozhatunk a termékekkel, gyakran csak egy apró képet láthatunk, illetve hol szegényes, hol részletekben gazdag leírást kapunk az áruról. Az emberek szívesebben vesznek olyan dolgokat, amiket meg tudnak fogni, érezhetik az anyagát, felpróbálhatják stb. Éppen ezért hazánkban manapság továbbra is azokat a termékeket szeretik a vásárlók az internetről rendelni, ahol az előbb felsorolt dolgok nem lényegesek a vásárlás szempontjából. Ilyen cikkek a DVD-k, könyvek, egyszerűbb háztartási cikkek, valamint a neten keresztül letölthető digitális termékek (zene, videó, e-könyvek).

A másik probléma a torz fizetési forma. Míg a világ fejlettebb részein a különböző elektronikus fizetési módok (bankkártya, e-pénz, átutalás) dominálnak, addig nálunk az online vásárlók által leggyakrabban használt fizetési mód változatlanul az utánvét, a bankkártyával történő fizetés aránya még mindig csak 5% körüli. Az utóbbi időben érezhető valami növekedés ezen a területen. A mikrofizetési, a mobilfizetési és az egyéb megoldások használati aránya egyelőre marginális, a hibahatár környékén mozognak.

A harmadik gond a nagyon erős piaci koncentráció. Noha nagyjából 4 ezer magyar online webshopról / áruházról beszélünk, a teljes forgalom közel 90%-a a 10 legnagyobb webáruház kezében központosodik.

Fejlődési trendek

A mobil eszközök (okostelefon, táblagép) feltarthatatlanul törnek előre, segítségükkel megszűnik a jelenlegi mesterséges különbségtétel az offline és az online vásárlás között. Ezek a zsebünkben lévő apró számítógépek a legjobb személyi vásárlási tanácsadóink otthon vagy útközben, részletes információkat kaphatunk a termékekről, elvezetnek a boltba, lebonyolítható rajtuk a vásárlás, a fizetés és - digitális termékek esetében - a termék leszállítása.

Legalább ilyen fontos a termékek / szolgáltatások a fogyasztó személyére való igazítása, az ún. perszonalizáció. A Mashable hírportál október elején megjelent cikkében a megkérdezett szakértők próbálták összefoglalni az e-kereskedelem jövőjét jelentő 10 legfontosabb tényezőt. Ezek közül öt a fogyasztó személyével, a perszonalizációval (márka, termék, méret testre szabása,...) volt kapcsolatos, a többi tényező a mobiltechnika térnyerése a kereskedelemben, valamint az egyre fejlettebb ajánlási rendszerek.

Várható egy nagyon erős integráció a klasszikus üzleti ajánlat és a közösségi szemlélet között. Megismerve a társadalom részéről visszaérkező pozitív és negatív visszacsatolásokat, erre építve lehet összeállítani a reklámüzeneteket és az üzleti ajánlatokat. Már ma is érezzük a Facebookon viharként végigvonuló vállalati szimpátia vagy antipátia hullámokat.

Utoljára hagytam az e-kereskedők működését megszabó üzleti modell változásokat. Ma már túl vagyunk a klasszikus kereskedő - vevői modellen, a virtuális tér több lehetőséget kínál az értékesítési formák és kapcsolatrendszerek kialakítására.

Dr. Eszes István


Kapcsolódó cikkek:

További jegyzetek:


Értékesítése/forgalma hány százalákát várja online/digitális csatornákból 2017-ben?

0-10%

11-20%

21-30%

31-40%

41-50%

51-60%

61-70%

71-80%

81-90%

91-100%

Hír küldése
Küldjön nekünk Ön is híreket! Kattintson a fenti linkre!