mediainfo - Médiások médiája
hírek | interjúk | jegyzet | tanulmányok | terminológia | karrier | képtár | videótár
Televízió Sajtó Outdoor/indoor Interaktív- és mobilmédia Mozi Rádió Média Hirdető Gazdaság Egyéb Ügynökség Integrált marketingkommunikáció Kutatás Médiastílus News in English
Bíró Gábor
Bíró Gábor
Mediabrands
Operatív igazgató


szakmai partnereink:























kommunikációs partnereink:
newsAgent hírfigyelő rendszer
Reklamporta.hu
Observer.hu
SzP.hu
mti.hu
Médiafigyelő - IMEDIA médiafigyelés
Jogsértések a Facebook világában
2017-01-31 10:07 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]

Az internet, különösen a közösségi oldalak az emberi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatásai mellett számos veszélyt is rejtenek az egyének személyiségi jogainak megsértése tekintetében.


A védett személyiségi jogok

A Polgári Törvénykönyv példálózó jelleggel a következő személyiségi jogokat nevesíti: az emberi méltóság védelmét, az élet, a testi épség és az egészség védelmét, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelmét, a személy hátrányos megkülönböztetését, a becsület és a jóhírnév védelmét, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jogot. Ha megvizsgáljuk, ezen jogok nagy részét érintheti a Facebookon való megjelenés.

A Facebookon könnyebb megsérteni másnak a személyiségi jogát

A közösségi oldalak regisztrált felhasználói sokkal szabadabban, meggondolatlanabbul fogalmaznak, mivel a címzett nincs közvetlenül jelen, mint egy személyes beszélgetés során, vagy osztanak meg egy posztot vagy töltenek fel képeket. Többek között ennek is köszönhető, hogy napjainkban a személyiségi jogok megsértésére gyakran az interneten, a Facebookon kerül sor.

A leggyakrabban megsértett személyiségi jogok a Facebookon és hogyan lehet ezek megsértését megvalósítani

A bírósági gyakorlatban felmerült esetek többsége szerint leggyakrabban a személyes adatok védelméhez való jog, a képmáshoz való jog, az emberi méltóság, a becsület és a jóhírnév kerül megsértésre a Facebookon. Valójában nagyon könnyű ilyen jogsértést megvalósítani. A személyes adatok védelme tekintetében irányadó az adatvédelmi törvény azon rendelkezése, miszerint a személyes adatok csak az érintett beleegyezésével használhatóak fel. A Facebookon a személyes adatok védelméhez való jog megsértése megvalósítható például azzal, ha valaki más nevében más személyes adatainak jogellenes felhasználásával regisztrál.

A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, például, ha közzéteszünk egy fényképfelvételt a legutóbbi összejövetelről, amelyen olyan személy is szerepel, aki nem kívánt felkerülni az internetre.

A rosszul megválasztott szavak, üzenetek sérthetik az emberi méltóságot, a becsületet és a jóhírnevet. E körben kiemelendő, hogy a becsület és a jóhírnév védelmének jogával gyakran konkurál a véleménynyilvánítás alaptörvényben is rögzített joga, amely a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi és biztosítja a jó, a káros, a kellemes és a sértő vélemény közlését is.

A bírósági gyakorlat egységes azonban abban, hogy a véleménynyilvánítás alapjoga csak felelősséggel gyakorolható, így nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas, valótlan tények közlésére, az indokolatlanul bántó, lealázó véleménynyilvánításra. Ennek fényében a Polgári Törvénykönyv is kifejezetten kimondja, hogy a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. "Egy konkrét ügyben például a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett velünk abban, hogy egy személynek egy negatív mesefigurához történő hasonlítása is indokolatlanul bántó és megalázó, az emberi méltóságot, a becsületet sértő".

A Polgári Törvénykönyv szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. E körben kiemelendő, hogy a jóhírnév megsértésére híresztelés útján is sor kerülhet, amelyre figyelemmel elfogadott a bírósági gyakorlatban, hogy a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól, így más személy posztjának megosztása is sértheti a jóhírnévhez való jogot. A jogsértés megállapítható abban az esetben is, ha a jogsértő poszt saját profiloldalunkon való megosztás útján csak néhány száz emberhez vagy egy zárt csoportban való megosztás útján több tízezer emberhez is eljut el, a megosztás helye a kár bizonyítása esetén legfeljebb csak a sértettet megillető kártérítés mértékét befolyásolhatja.

Érdemes továbbá kiemelni, hogy a Kúria egy 2016-os eseti döntésében tovább szélesítette a Facebookon elkövethető személyiségi jogsértésekért való felelősséget azzal, hogy kimondta, hogy a közösségi oldalon a profiloldal létrehozója (függetlenül attól, hogy magánszemély vagy jogi személy, illetve szervezet profiloldaláról van szó) is felelősséggel tartozik a saját oldalán megjelenő hozzászólások, kommentek esetleges jogsértő tartalmáért.

A magánszemélyek, illetve közszereplők egyforma védettséget élveznek a személyiségi jogaik védelme kapcsán? Ki minősül közszereplőnek?

Nem, a közszereplőknek a magánszemélyeknél a személyiségi jogok megsértése tekintetében többet kell tűrniük azzal, hogy a súlyosan bántó, megalázó véleménynyilvánítást azonban a közszereplő sem köteles tűrni. Közszereplőnek egyébként az a személy minősül, aki tevékenységével vagy nyilvános fellépésével befolyásolja a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, helyi vagy országos viszonyok alakulását, illetve aki közéleti kérdésekben érintettként szerepel. A közszereplői minőség legfontosabb ismérve a közvélemény formálásának szándéka, így az a személy, aki pusztán saját érdekei védelme érdekében passzív alanya az eseményeknek és tesz e körben nyilvános kijelentéseket nem minősül közszereplőnek, tehát a személyiségi jogai esetleges megsértése esetén sem köteles a többet tűrni.

A jogkövetkezménye annak, ha megsértjük bárkinek (magánszemély vagy közszereplő) a személyiségi jogait

Az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeinek figyelembevételével követelheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását vagy a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Emellett kérheti azt is, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. További jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása. Továbbá az is, hogy a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át a sértett részére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a fentiek mellett követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A Facebookra feltett tartalmak gyorsan, hatalmas tömegekhez eljutnak, így a fentiek szerinti, illetve számos egyéb módon elkövethető személyiségi jogsértések rövid idő alatt akár nagy károkat tudnak okozni az érintettnek. A sértett az őt ért nem vagyoni sérelemért pedig sérelemdíjat is követelhet. "Különösen fontos e körben, hogy az, akit személyiségi jogaiban megsértenek, a fenti igényeit az öt éves elévülési időn belül érvényesítheti".

Hogyan tudom bizonyítani az engem ért személyiségi jogsértést?

A jogsértés miatt igények érvényesítése iránti peres eljárásban egyrészt bizonyítékul szolgálhatnak a közösségi oldal üzemeltetőjétől származó információk, az oldal üzemeltetője ugyanis a felhasználók hozzájárulásával számos adatot gyűjt a felhasználókról, így például az arra vonatkozó adatokat, amikor a felhasználó létrehoz, megoszt valamit, a felhasználó által elérhetővé tett tartalmakat, bejegyzéseket, fényképeket, a felhasználó üzeneteit. Ezen információkat a Facebook adatkezelési szabályzata szerint a közösségi oldal üzemeltetője hivatalos megkeresésre jogosult és köteles is kiadni, amennyiben annak célja valamilyen illegális tevékenység felfedezése, így jogsértés miatt igények érvényesítése iránti eljárásban egyrészt ezek szolgálhatnak bizonyítékul.

"E körben felmerül az a kérdés is, hogy mit tehet a sértett a jogsértés bizonyítása érdekében abban az esetben, ha attól tart, hogy a jogsértő törli a jogellenesen feltöltött fényképfelvételt vagy a jogsértő üzenetet, és hogy bizonyítható-e ilyen esetben is a jogsértés? Ilyenkor az alatt az idő alatt, amíg a jogsértő tartalom elérhető a közösségi oldalon érdemes közjegyzővel ténytanúsítványt készíttetnünk, e dokumentum ugyanis hitelt érdemlően rögzíti, hogy a jogsértő tartalom a ténytanúsítvány készítésének időpontjában a közösségi oldalon elérhető volt, így egy későbbi peres eljárásban a bizonyítást nagymértékben megkönnyíti". A közösségi oldalak felhasználóinak tehát érdemes megfontolniuk, hogy milyen tartalmakat tesznek közzé vagy osztanak meg annak érdekében, hogy ne kövessenek el személyiségi jogsértést.

Dr. Parázsó Helga, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője


Kapcsolódó cikkek:

További jegyzetek:


Értékesítése/forgalma hány százalákát várja online/digitális csatornákból 2017-ben?

0-10%

11-20%

21-30%

31-40%

41-50%

51-60%

61-70%

71-80%

81-90%

91-100%

Targoncavezető
[2017-08-15]
Targoncavezető
[2017-08-01]
tovább  
Hír küldése
Küldjön nekünk Ön is híreket! Kattintson a fenti linkre!