Az ital csapdájában – egy alkoholfüggő naplója (x)
2022-06-20 12:24 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]
Alkoholfüggő. Kegyetlen szó, mely egy olyan emberre utal, akinek az élete felett átvette az irányítást az ital. Sokan azt hiszik, velük ez biztosan nem történhet meg. Egy ideig én is ezt gondoltam.
Aztán rájöttem, mekkorát is tévedtem.
Hétfő
Madárcsicsergésre és napsütésre ébredek. Ez furcsa, hisz korán megyek dolgozni, még alig pirkad, amikor fel szoktam kelni. Az órára nézek. Mindjárt dél. Vajon még hétvége lenne? Nem, tagadhatatlanul hétfő van. Jaj nekem, mi történt velem? Miért nem vagyok már rég a munkahelyemen?
A lakás csendes. A család többi tagja már rég munkában és iskolában van. A konyhaasztalon egy üzenet vár a férjemtől. Azt írja, hogy betelefonált a munkahelyemre, hogy beteg vagyok, nem tudok ma bemenni. Ugyanakkor arra is kért, hogy szedjem össze magam, és jó lenne, ha végre elfogadnám, hogy gondjaim vannak az itallal.
A lapra felírta a balatonfűzfői
Swan Lake Központ elérhetőségeit, ahol alkoholbetegek gyógyításával is foglalkoznak. Szerinte érdemes lenne részt vennem egy terápián.
Még hogy én alkoholista?! Kikérem magamnak! Csak pár pohárral ittam tegnap este, különben is, az egyik barátnőm születésnapja volt, meg kellett ünnepelni. Na jó, lehet, hogy egy kicsit túlzásba vittem, azért aludtam el és lüktet a fejem ennyire. De majd mindjárt megiszom egy pohár bort, attól biztosan elmúlik.
Szerda
Tegnap este volt egy nagyon csúnya veszekedésem a férjemmel. A dolog úgy kezdődött, hogy délután megtalálta az üres borosüveget a mosogató alatti szekrényben, majd azonnal nekem esett: "Te már megint iszol?" kérdezte. "Nem megmondtam, hogy ideje lenne már abbahagynod a piálást?" Vehemensen védekezni kezdtem, mire ő: "Még tagadni merészelsz? Nézz már magadra, most is részeg vagy! Mégis milyen példát mutatsz így a gyerekeinknek?"
Szerinte én tagadom a függőségem, nem vagyok hajlandó elismerni, hogy alkoholistává váltam. Szerintem meg ő viszi túlzásba az aggódást.
Tegnap ugyanis rossz hírt kaptam, sírva hívott az egyik barátnőm, hogy elpusztult a kiskutyája. Áthívtam és osztoztam vele a gyászában; sírva vigadtunk egy üveg bor társaságában. Bár ahogy emlékszem, ő csak egy pohárkával ivott, a többit én tüntettem el. De ez tényleg akkora nagy baj lenne? Hisz a végére egészen jó kedvünk lett...
Péntek
Ma nagyon rosszul vagyok. Tegnap óta egy kortyot sem ittam, de esküszöm, ez olyan, mint a pokol. Remeg a kezem, kevereg a gyomrom, feszült vagyok, izzadok és bizseregnek a végtagjaim. Lehet, hogy mégis jobban tenném, ha inkább meginnék egy felest.
Vasárnap
A hétvégén igen nagy változások történtek. Itt jártak a szüleim, a legjobb barátaim és a családommal együtt meggyőztek arról, hogy szenvedélybeteg vagyok, és segítségre van szükségem. Persze eleinte hevesen tiltakoztam, de végül beláttam, hogy nincs okuk arra, hogy rosszat akarjanak nekem. Hisz ezek az emberek szeretnek a legjobban a világon.
Talán igazuk van. Meg kell próbálnom. Az ő kedvükért. Meg persze magamért is, hogy rendbejöjjek. Már jelentkeztem is a Swan Lake Központba, hamarosan beköltözöm és megkezdem a terápiát. Izgatottan várom.