Hamis hírek – hiánypótló kötet a dezinformáció jogi szabályozásáról 2026-03-13 11:01 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]
A Hamis hírek - A dezinformáció jogi szabályozása című kötetet alkotótársakként Koltay András, az NMHH elnöke, valamint Papp János Tamás és Nemere Péter, az NMHH kutatási szakértői jegyzik.
A demokratikus jogállamok és a digitális nyilvánosság egyik legnagyobb jelenkori kihívásával, a dezinformációval és annak jogi szabályozásával foglalkozik a Médiatudományi Könyvek-sorozatban, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent új kötet.
A szándékosan félrevezető információk terjesztése nem új keletű jelenség, azonban a közösségi média térhódításával és az új technológiák - mint a mesterséges intelligencia és az általa előállított deepfake tartalmak - fejlődésével az álhírek soha nem látott sebességgel és mennyiségben jutnak el a felhasználókhoz. A kiadvány rávilágít: a dezinformáció ma már nem pusztán marginális kommunikációs probléma, hanem a demokratikus intézményrendszert, a polgárok tájékozódáshoz való jogát és a választások tisztaságát is fenyegeti.
"A modern jogállamok egyik nagy dilemmája az, hogy miként lehet megóvni a társadalmat a szándékos megtévesztéstől anélkül, hogy a cenzúra vagy az indokolatlan hatósági beavatkozás árnyéka vetülne a szólás szabadságára" - olvasható a kötet bevezetőjében. Ebből a nehezen feloldható dilemmából kiindulva a kiadvány a probléma elméleti és jogalkalmazási aspektusait egyaránt vizsgálja.
A könyv elsőként a fogalmi keretek tisztázására tesz kísérletet, elhatárolva a dezinformáció különböző megjelenési formáit, valamint a jog által szabályozott kategóriáit. A szerzők ezután kitérnek a dezinformáció és a szólásszabadság kényes egyensúlyára, majd az olvasó megismerheti a strasbourgi bíróság gyakorlatát és a valótlan tényállításokkal kapcsolatos alkotmányos határokat is.
A kiadvány részletesen foglalkozik a dezinformáció elleni fellépés médiaszabályozás által alkalmazott hagyományos eszközeivel - mint a helyreigazítás joga vagy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége -, illetve rávilágít ezek korlátaira a mai, "kattintásalapú" médiapiacon. Külön fejezet elemzi a digitális platformok felelősségét, az Európai Unió erre irányuló szabályozását, valamint a tényellenőrzés szerepét a dezinformáció elleni küzdelemben.
A kötet a geopolitikai kihívásokat is elemzi: önálló fejezetben tárgyalja az orosz állami médiumok uniós betiltását, elemezve a precedens nélküli lépés szólásszabadságot érintő kritikáit és jogi következményeit. A mű emellett széles körű nemzetközi körképet is felvázol, bemutatva többek között az Egyesült Államok, a meghatározó európai államok és Szingapúr eltérő nemzeti szabályozási modelljeit.
A könyv átfogó képet ad a jogi szabályozás és a nyilvánosságban felbukkanó valótlanságok jelenleg lezárhatatlannak tűnő küzdelméről. Mivel a dezinformáció elleni küzdelem a 21. századi digitális nyilvánosság jövőjét határozza meg, a kötet jogászok, médiaszakemberek, politikai döntéshozók, valamint a téma iránt érdeklődő olvasók számára egyaránt támpontot nyújthat a jelenség jogi és társadalmi összefüggéseinek értelmezéséhez.
A könyv egyik szerzője, Koltay András azt hangsúlyozza, hogy "az online kommunikáció egyik szimbolikus és jól megragadható problémája a dezinformáció", amelynek különböző aspektusait járja körül a kiadvány.
"Bár a könyv egy pillanatfelvételnek tekinthető, a szólásszabadság alapvetései messze nem változnak olyan gyorsan, mint ahogy a kommunikáció technológiája. A kötet elemzéseinek egy jó része így vélhetően hosszabb távon is érvényes marad" - teszi hozzá Koltay András.
Tévhit, hogy a tőzsdére lépés automatikusan kontrollvesztéssel jár. 
nyomtatás
hozzászólás
küldés e-mailben
megosztás
Hogyan szűrhetik a káros tartalmakat a szülők?
