Nem nyújt megoldást a fiatalok depressziós tüneteire a közösségi média
2026-05-19 09:59 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel.
Egyebek mellett erre figyelmeztet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatudományi Intézetének (MTMI) legújabb tanulmánykötete. A kiadvány szerzői arra is rávilágítanak, hogy a fiatalok gyakran a közösségi médiában keresnek enyhülést a szorongásukra, de ezzel általában csak elmélyítik annak valós okait.
"A média hatása a gyermekek pszichés fejlődésére" címmel, Nyakas Levente intézetvezető szerkesztésében jelent meg a Médiatudományi Könyvtár 61. kötete. A mű a korábban azonos címmel megrendezett tudományos konferencia előadásainak írott változatát összegezi, és tudományágakon átívelve mutatja be a digitális környezet, valamint a kiskorúak érzelmi, szociális és jogi helyzetének összefüggéseit.
A kötet egyebek mellett rávilágít a magyarországi felsőoktatásban részt vevő hallgatók mentális egészségének kritikus helyzetére: a Tari Annamária tanulmányában bemutatott kutatások szerint a diákok több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, és közel ugyanennyien számoltak be öngyilkossági gondolatokról. A fiatalok gyakran káros megküzdési módként használják a közösségi médiát a szorongás enyhítésére, pedig ez általában csak súlyosbítja a már meglévő pszichés problémáikat. A szakember arra is rámutat, hogy a Z és az alfa generáció tagjai a digitális világ legveszélyeztetettebb csoportjai közé tartoznak, mivel személyiségfejlődésüket a közösségimédia-használat már egészen korai életszakaszban befolyásolja.
Koncz Patrik, Demetrovics Zsolt és Király Orsolya közös tanulmánya egyebek mellett arra világít rá, hogy a magyar serdülők közel 72 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal, a fiúk pedig hetente átlagosan több mint 17 órát töltenek ezek előtt. A szerzők kiemelik, hogy a virtualitásba menekülés gyakran már valamilyen meglévő probléma, például ADHD vagy depresszió tünete lehet, a problémás használat pedig komoly társas és tanulmányi nehézségekhez vezethet.
A tanulmánykötet részletesen foglalkozik a káros médiatartalmak traumatizáló hatásaival is. Hal Melinda írásában kiemeli, hogy a szexualitás és az agresszió együttes megjelenése "lövedékszerű" változást okozhat a fejlődő idegrendszerben. Jantek Gyöngyvér pedig arra világít rá, hogy a fiatalok napjainkban átlagosan 11-12 éves kor között találkoznak először pornográf tartalommal, ami nagyban formálja a serdülők szexuális énképét és igényeit, gyakran irreális elvárásokat rögzítve.
A kötet szociológiai blokkjában Székely Levente nyújt átfogó korrajzot a "behuzalozott" nemzedékről, amelyben a fiatalok 97 százaléka napi internethasználó, és 43 százalékuk állandóan online van. Guld Ádám a "TikTok-hadviselés" jelenségén keresztül mutatja be, hogyan válnak a Z generációs influenszerek az orosz-ukrán háború elsődleges hírforrásaivá a fiatalok körében, elmosva a határt az objektív tájékoztatás és a szubjektív élménymegosztás között.
A kötet záró egysége a jogi kihívásokra fókuszál. Nyakas Levente rámutat arra az ellentmondásra, hogy míg a fizikai adathordozón, például DVD-n érkező filmekre a fogadó ország szigorú gyermekvédelmi szabályai vonatkoznak, a streamingszolgáltatásoknál a származási ország elve érvényesül, ami gyakran alacsonyabb védelmi szintet határoz meg. Sorbán Kinga a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály, a DSA hatásait elemzi, míg Monori Zsuzsanna Éva az NMHH gyakorlati lehetőségeit és határait mutatja be, például a valóságshow-k és a hírműsorok erőszakábrázolása kapcsán. Fazekas Ildikó tanulmányában a kiskorúak védelmét szolgáló nemzetközi reklámszabályozási trendeket és gyakorlatokat tekinti át, hangsúlyozva, hogy a felelős marketing a piaci szereplők gazdasági érdeke is a márkaérték megőrzése miatt.
Tévhit, hogy a tőzsdére lépés automatikusan kontrollvesztéssel jár. 
nyomtatás
hozzászólás
küldés e-mailben
megosztás
Jobban hiszünk az MI válaszaiban, mint a Google-ben
