„Az okos vállalatoknál a második ember a pr-es”
Lakatos Zsófia, elnök, MPRSz2016-01-19 11:50
A Magyar PR Szövetség elnökével, Lakatos Zsófiával beszélgettünk.
Lakatos Zsófia, elnök, Magyar PR...
Azt gondolom, elégedettek lehetünk. Számos visszajelzést kap a Szövetség, azt különösen fontosnak tartom, ha a szervezet korábbi tisztségviselői látják pozitívan a munkánkat, például Ferling József, az egyik korábbi elnök. Az átmenet egyben generációváltás is volt. Az új elnökség a nagy elődök gondolatiságát szeretné tovább vinni, ugyanakkor sok az új kezdeményezés is.
- Utóbbiaknak milyen a szakmai fogadtatása?
Jól sikerült a teljes arculatváltás, folyamatosan nő a tagság, intenzívebb a kommunikáció. Felélesztettünk korábban már jól működő rendezvényeket - például PR Kávéház - és elindítottunk újakat, mint a PR Akadémia, tagozataink, díjaink vannak. Kiváló a kapcsolatunk a társszervezetekkel és a szakmai sajtóval, nyitott és együttműködő a Szövetség. Sokat elmond az eredményekről, hogy az MPRSZ berkeibe igazi szakmai "veteránok" is visszatértek.
- CSR, kríziskommunikáció és employerbranding: ezek a szövetség legutóbb létrehozott tagozatai. Szakmailag indokolt lehet további bővítés?
Mindenképpen. Idén két-három új tagozat szerepel a tervek között, emellett tovább erősítjük a nemzetközi kapcsolatokat is. Tavaly írtunk alá egy jelentős stratégiai megállapodást a brit társszövetséggel, amelyből a szervezetünk tagjai rengeteget profitálhatnak majd.
- Szakmai szervezeteknél gyakran felmerülő kérdés, hogy jár-e kézzelfogható előnyökkel a tagság?
Idéntől sokkal markánsabb a különbség. A tagoknak például ingyenes lesz a belépés valamennyi MPRSz rendezvényre és kedvezményesebb áron nevezhetnek a Sándor Imre PR Díjra, a CSR Best Practice-re és az Employer Branding Award-ra. Nagyobb tudásbázishoz férhetnek majd hozzá - például a CIPR szakmai anyagaihoz - és minden tőlünk elvárható módon támogatjuk munkájukat.
- A szövetséggel párhuzamosan változnak a megbízók is? Hogyan tekintenek a hazai, vagy itt működő külföldi hátterű vállalatok a pr- tevékenységre?
Okos vállalatoknál a pr-es a második ember a hierarchiában. Nem sok ilyen cég van Magyarországon, de tudunk néhány példát mondani, akik egyértelműen felismerték a hírnév jelentőségét, amin ha egyszer csorba esik, szinte lehetetlen helyrehozni.
- Hol helyezkednek el a pr-esek, ha nem övék a második pozíció?
Többféle megoldással találkozhatunk, van példa arra, hogy egy személy a PR- és a marketingigazgató, máshol a PR és a HR kerül közös irányítás alá. Én azt tartom a legjobb megoldásnak, ha a PR önálló terület a vállalati struktúrában, kiemelt pozícióban. Veszélyes, ha a pr-munkatárs a vállalati hierarchiában túlságosan alul helyezkedik el, gyors döntéshozatali helyzetben - akár egy krízis esetén - egyértelműen látszanak ennek a hátrányai.
- Mivel indokolják egyes vállalatok, hogy nincs szükségük PR-re?
Magyarországon 25 éves múltja van a pr-szakmának, de sajnos sokaknak ma sem egyértelmű, hogy mivel foglalkozunk. Nem értik és talán nem is akarják megérteni a szakmánk lényegét, megelégednek azzal, hogy a pr-es írja a sajtóközleményeket. Holott a mi munkánk messze túlmutat a sajtóközlemények megírásán, stratégiai funkció, amelynek célja a bizalomépítés, a kapcsolattartás. Mi segítünk megfogalmazni a vállalatoknak, hogy kik ők, mit akarnak elmondani magukról és kinek. Mi juttatjuk el az üzeneteket, ezerféle csatornán. Ebből egyik a sajtóközlemény, egy egészen kis rész a pr-es eszköztárában.
Sokszor az az indok merül fel, hogy nem mérhető a pr-tevékenység hasznossága, holott ez messze nem így van, több módszer is alkalmazható. A reklámegyenérték, mint mérési mód rég túlhaladott; a lényeg az, hogy a mérőszámot a megbízás megkötésekor érdemes tisztázni. Ez a mérőszám bármi lehet, akár a percepció-változás, a megnyert díjak, az álláshirdetésekre jelentkező szakemberek vagy az árbevétel-növekedés is.
- Mi alapján döntenek a vállalatok saját PR pr-stáb alkalmazása, vagy PR pr-ügynökség szerződtetése mellett?
Nem igazán cégméret, vagy ágazat függvénye, sokkal inkább koncepció kérdése. A legszerencsésebb talán az, ha a vállalat pr-igazgatót foglalkoztat, aki kapcsolatban áll egy pr-ügynökséggel. A lényeg, hogy az ügynökséget partnernek tekintsék a megbízók, olyan szakértőnek, aki külső szemmel látja a piacot és magát a vállalatot. A pr-ügynökség mindig megmarad némileg független szereplőnek és ez az erőssége, így tudja betölteni kapcsolati szerepét a vállalat és az érintettjei között. A jó pr-ügynökség olyan, mint egy testőr, támogatja, erősíti a vállalatot, mindig ott van mellette láthatatlanul, de elkapja, mielőtt elesik.
- Említette, hogy örömteli, hogy régi szakemberek tértek vissza a szövetség környezetébe. Van-e nekik helyük a piacon, vagy a junioroké a terep?
Negatív trend, hogy több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereket küldenek el vállalatok, költségcsökkentésre hivatkozva. Helyettük jórészt fiatalokat alkalmaznak, akik lehetnek bármilyen jó elméleti szakemberek, általában kevés tapasztalattal rendelkeznek. Ezt a bizalomra épülő szakmát csak munkatapasztalattal lehet igazán jól elsajátítani. Mi is halljuk helyenként, főleg pályakezdőktől, hogy a klasszikus pr-eszközök elavultak, azok szerepét az új kommunikációs csatornák, például a közösségi média veszi át. Én ezzel nem teljesen értek egyet. Eszköz-szinten fontosak a klasszikus és az újszerű megoldások is. De ennél sokkal fontosabb, hogy tudjuk, mit akarunk kommunikálni: mi az üzenet, mi a sztori.
A rendszerváltás idején alakult vállalkozások vezetői lassan nyugdíjba vonulnak, és eljött az idő, hogy átadják a stafétabotot az utódoknak. 
nyomtatás
küldés e-mailben
megosztás
Online pr-szótárt jelentetett meg a Magyar PR Szövetség
