Új kezdeményezések a MAKSZ-tól
Sályi Réka, Geometry Global MD2016-05-30 09:31
Sályi Rékával, a Geometry Global Group Managing Director-ával beszélgettünk annak apropóján, hogy a MAKSZ ATL-BTL tagozatának alelnöke lett.
Sályi Réka. Fotó: Geometry Globa...
Egészen friss a kinevezés, örömmel tölt el, hogy a MAKSZ, és különösen az ATL-BTL szekció tagjai bizalmat szavaztak nekem. A háttérbeszélgetéseken rendre felmerülnek a mindenkit érintő ágazati kérdések, így minden adott a hatékony érdekképviselethez. Talán nem csak én látom úgy, hogy a MAKSZ szerepe, súlya jelenleg kisebb a kívánatosnál: a válság éveiben a tagok a vállalati válságmenedzselést helyezték előtérbe, a közösen felvállalandó témák valamelyest a háttérbe szorultak.
Melyek a legsürgetőbb kérdések?
Aktuális témának gondolom a vázlatdíj kérdését: a kommunikációs ügynökségek életében gyakori a tendereztetés, ezek a próbamunkák pedig mérhetetlen mennyiségű szaktudás és munkaóra ingyenes átadásával járnak, nem is lehet vitás, ez így nincs rendjén. A válság másik hozadéka, hogy az ügyfelek egészen kis projekteket is tendereztetnek, ha ezt viszont nem követi többéves szerződés, akkor a befektetett munka aligha térül meg.
A májusban rendezett Media Hungary egyik vitafórumán az ügynökségeket érintő kihívások között többen megemlítették az agyelszívás problémáját, hiszen a szakemberek könnyen találnak állást külföldön. Ha ez a tendencia erősödik, őket pótolni gyakorlatilag egyféleképp lehet. Hogyan látják a MAKSZ-nál az "utánpótlás" kérdést?
Jelentős tudás halmozódott fel a MAKSZ tagság ügynökségeinél, amit oktatási szempontból hiba lenne nem kihasználni. A szövetség e tekintetben lehetett volna már a korábbiakban is aktívabb. A frissen végzettek sajnos kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, bár ez nem csak a mi szakmánkra igaz. Saját képzés elindítására azt hiszem nem rendelkezünk elegendő energiával, de biztosan szorosabbra fűzzük egy vagy több felsőfokú intézménnyel az együttműködésünket.
Az elméletorientált oktatási modell régi probléma, az viszont új, hogy a legújabb generációk elsősorban nem is sokat keresni, karriert építeni akarnak, hanem jól érezni magukat a munkahelyükön.
Igyekszünk mindenkiben tudatosítani a Geometry Global-nál, hogy kemény munkát végzünk, persze cserébe lazább és vidámabb a légkör. A MAKSZ szerepvállalására is számítok abban, hogy együtt mutassuk be a szakma, és különösen a háttérmunka valódiságát.
Az említett vázlatdíj bevezetésében is szerepet kap a szövetség?
Reményeim szerint igen, ez egy itthoni kezdeményezés lesz, bár külföldön több hasonló megoldással is találkozhatunk. Szeretnénk egyeztetéseket folytatni a Magyar Marketing Szövetséggel és a különböző beszerzési szövetségekkel. Egyelőre az edukációval kezdünk, várakozásaim szerint 3-4 év szükséges a piaci elfogadásához. Azt remélem, hogy ügyfél/hirdetői oldalról is több nagy név a kezdeményezés mellé áll.
Ha már említette az MMSZ-t, milyen az együttműködésük a többi hazai szakszövetséggel?
Nyitottak vagyunk bármilyen együttműködésre, az említettek mellett pédául a Magyar PR Szövetséggel is, hiszen a MAKSZ-nak is van PR tagozata. Keressük az együttműködést a kutatócégekkel is.
Tavaly adott nekünk interjút Brian McCarter (a cégcsoporthoz tartozó O&M stratégiai igazgatója), aki szerint nagy lépés lehet a közeljövőben a useful marketing, amely arról szól, mit tehet egy márka azért, hogy az emberek céljainak elérését támogassa. Hogyan lehet ezt sikeresen csinálni?
Tulajdonképpen ez egyfajta alázatos megközelítés, nem a fogyasztóra zúdítva kommunikálunk, hanem a márka valamilyen szinten az emberek életének részévé válik. Alkalmazásához nagyon kell ismerni a fogyasztókat, felértékelődik az insight-ok szerepe. Példaként a magyar reklámpiacról több hasznos mobilapplikáció, vagy brandingelt utcabútor az, ami megemlíthető. Tapasztalataim szerint a useful marketing Magyarországon rendre ad-hoc jelleggel kerül be a kommunikációs mixbe, kevés tudatossággal, még kevesebb kutatói háttérrel. A Geometry-n belül támogatjuk a useful marketing alkalmazását, hiszen kiváló eszköz a brandépítésre, oly módon, hogy "belesimul" a fogyasztó hétköznapjaiba.
A Geometry LinkedIn site-on is kiemelt helyet kap, hogy a journey/shopper marketing szakértőiként tekintenek magukra. Melyek a legmarkánsabb különbségek, ha összevetjük a journey és az instore/point-of-sales marketinget?
Fontos megjegyezni, hogy a kettő nem ugyanaz. A shopper marketing szemlélet szerint a vásárlás folyamata az igény, vagy kereslet megjelenésével kezdődik, például az ember szomjas és elindul valamerre. Vagy ha utánanéz, milyen ásványianyag tartalmú vizet szeretne fogyasztani. A lényeg nem az, hogy befolyásoljuk a vásárlói döntés időpontját és helyszínét, hanem azt vizsgáljuk, a folyamat melyik része van a legnagyobb hatással a döntésre. Izgalmas terület, hiszen a befolyásolási pontok visszakövetésével olyan csatornákra is rá lehet találni, ahol kisebb a reklámzaj és olcsóbb a kommunikáció.
A Geometry Global miben nyújthat mást az ügyfeleknek, mint egy hazai hátterű ügynökség?
Úgy gondolom jövőorientált, progresszív látásmóddal találkozhatnak. Nemzetközi kitekintéssel, naponta érkező kampányokkal, trendekkel, háttéranyagokkal támogatjuk az együttműködést.
Az ügynökségnél szerzett tapasztalata hogyan segítheti a szövetségen belüli munkát?
16. éve vagyok reklámügynökségi oldalon ebben a szakmában, sokféle ügynökség életébe beláttam és rengeteg kisebb, nagyobb, hazai és nemzetközi ügyféllel dolgoztam már együtt, így azt gondolom, van miből építkeznem. Mivel még mindig frissnek számító vezető vagyok, talán egy energikusabb szemléletet tudok behozni a MAKSZ életébe - mindezt nőies, empatikusabb megközelítéssel.
A legifjabb könyvkritikusok a legőszintébbek is egyben, de ha jó történetről van szó, akkor a leglelkesebb rajongók is. 
nyomtatás
küldés e-mailben
megosztás
Újabb Geometry Global cégcsoport siker
