Új fogyasztói szegmentációs modellt mutatott be a GfK és a TÁRKI

Bevezető

A kutatóintézetek közlése szerint az új modell segítségével jól előrejelezhető, hogy a tényleges fogyasztói szokások alapján kialakított fogyasztói csoportok várhatóan hogyan reagálnak majd a fogyasztási cikkek vagy a szolgáltatások piacán esetlegesen bekövetkező változásokra.

A modell a különféle fogyasztási területeken tanúsított szokásokat elemzi, és - ellentétben több, már létező tipológiával - a fogyasztói csoportok életstílusát azok valódi fogyasztási magatartásából olvassa ki.

A kutatásban a 14-75 éves magyar népesség fogyasztási szokásait vizsgálták. Az egyes fogyasztási területeken a személyes és háztartási fogyasztást vizsgálták a lakáshasználat, a napi és tartós fogyasztási cikkek esetében, feltételezve, hogy az egyes területeken eltérő szokások jellemzők.

A fogyasztás 6 területe közé tartozott a lakásminőség, az anyagi javak birtoklása, az élelmiszer és ruházkodás, a kultúra, az információs technológia és a pénzügy. A kutatók ezek alapján 8 jellegzetes fogyasztói csoportot találtak.

Az eredményekből kiderül, hogy a magas jövedelem nem minden esetben jelent magas színvonalú fogyasztást, az alacsony jövedelem azonban mindig egy gyengébb fogyasztási színvonalra utal.

Fogyasztás szempontjából a minta 6 százalékát tekintették fogyasztási felső rétegnek. A fogyasztói csoportokat jövedelem szerint rangsorolva a felső csoportok között a tágan értelmezett kultúra fogyasztása differenciál, míg az alsó csoportok az élelmiszerfogyasztás alapján különböznek egymástól.

Részletek a csoportokról és internet-használati szokásaikról a csatolmányban!

Kapcsolódó letölthető fájlok:

gfk_tárki_fogyasztói_szegmentáció_kutatás.doc (98.5 kB)


nyomtatás teljes tanulmány nyomtatása küldés e-mailben megosztás

Kapcsolódó cikkek:

  Ezért fontos a piac szegmentálása
  Milyen médiumokból tájékozódunk?
  75 éves a GfK
  Érzelemfelismerő szoftveren dolgozik a GfK